AKTUÁLIS


Üzlet és misszió

Régóta emlegetjük ezeken a hasábokon, hogy nincs kihasználva a magyar borexport potenciálja, illetve azt is, hogy ennek oka leginkább a humán erőforrás hiányában keresendő. Éppen ezért örültünk meg különösen, amikor megismertük Veér Bálintot és Marek Balázst, akik – láss csodát – italexport ügynökséget alapítottak.
Írta: Bányai Gábor Botond


A két fiatalember természetesen nem a semmiből jött. Balázs tanult borász, aki megfordult több balatoni pincészetben, valamint a hazai disztribúcióban is és a webes értékesítés területén is. Bálint gyakorlatilag külföldön nőtt fel és később is nemzetközi cégeknél dolgozott pénzügyi vonalon, innen vadászta le egy ismert magyar borászat
export vonalra. Komoly sikereket ért el, és ekkor ismerte meg Balázst is. Idén tavasszal aztán úgy döntöttek, hogy saját lábukra állnak, és
megalapítanak egy olyan magyar italokra (vagyis nem csak borra) szakosodott export ügynökséget, amilyen Magyarországon még nincs.




„Azt láttuk, hogy rengeteg olyan pont van, amin el tud csúszni egy borászat exportja. A legelső probléma, hogy nagyon kevés, nemhogy az exportos, hanem egyáltalán a kereskedő. Sok borászat odáig lát, hogy elkészíti a bort, de nem realizálja, hogy ezen a ponton csak a munka fele van elvégezve.” – mondja Veér Bálint. „A belföldi piacon sokan tudnak sikereket elérni, mert a brandet ismerik az emberek. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a külföldi piac ugyanúgy igényli azt a pénzt és munkát, amit esetleg a hazai piacon elvégeztek.” – teszi hozzá Marek Balázs.

Bálint és Balázs tudják, hogy nem lesz könnyű dolguk. Egyszerre kell építeniük a portfoliót és a vevői partnereket, ráadásul a két dolog oda-vissza hat egymásra. Éppen ezért kevés borászattal szeretnének együttműködni, mégpedig olyanokkal, akiket úgy ítélnek meg, hogy érettek az exportra. Ez a kitétel furán hangozhat, pedig nem az. „Akkor tekinthető alkalmasnak egy borászat az exportra, ha először is megvan benne a szándék, az elkötelezettség valamint a pénzügyi háttér is, nem fogja feladni a piacépítést fél év után. Másrészt lennie kell megfelelő szortimentjének és ésszerű, koherens árazásnak, valamint képesnek kell
lennie az esetleges növekedésre is.” – fejti ki Bálint. „A borászatokkal már tárgyalunk, a terv az, hogy 6-8 partnerünk legyen, mégpedig többféle bortípusban, többféle borvidékről, mégpedig azokból, amelyek már valamilyen ismertséggel rendelkeznek. De szeretnénk egy-két kézműves sörfőzdét és esetleg párlatost is bevonni a portfolióba.”- teszi hozzá Balázs.

Nyilván felvetődhet, hogy hova is szeretnék a szerződött partnerek italait értékesíteni. Úgy látják, hogy mindenképpen Európából, az Unióból kell kiindulni, ez egy természetes közeg. Ezek után jöhet Nagy-
Britannia, majd az USA, végül a Távol-Kelet és a világ többi része.
„Fontos részlet, hogy mi nem nagykereskedők vagyunk, hanem ügynökség. Az már most látszik, hogy a tevékenységünk nem fog megállni ezen a ponton, hanem tanácsadással is foglakozni fogunk, mert szükség van rá, mind termékstratégiában, mind kereskedelmi oldalon. Szeretnénk segíteni a pincészeteket abban, hogy exportképessé váljanak. Azt látjuk, hogy nagyon magasan van a plafon ebben az üzleti szegmensben és persze egyfajta misszióként is tekintünk a tevékenységre.” – fejezi be Bálint.



« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2021
AKTUÁLIS


Üzlet és misszió

Régóta emlegetjük ezeken a hasábokon, hogy nincs kihasználva a magyar borexport potenciálja, illetve azt is, hogy ennek oka leginkább a humán erőforrás hiányában keresendő. Éppen ezért örültünk meg különösen, amikor megismertük Veér Bálintot és Marek Balázst, akik – láss csodát – italexport ügynökséget alapítottak.
Írta: Bányai Gábor Botond


A két fiatalember természetesen nem a semmiből jött. Balázs tanult borász, aki megfordult több balatoni pincészetben, valamint a hazai disztribúcióban is és a webes értékesítés területén is. Bálint gyakorlatilag külföldön nőtt fel és később is nemzetközi cégeknél dolgozott pénzügyi vonalon, innen vadászta le egy ismert magyar borászat
export vonalra. Komoly sikereket ért el, és ekkor ismerte meg Balázst is. Idén tavasszal aztán úgy döntöttek, hogy saját lábukra állnak, és
megalapítanak egy olyan magyar italokra (vagyis nem csak borra) szakosodott export ügynökséget, amilyen Magyarországon még nincs.




„Azt láttuk, hogy rengeteg olyan pont van, amin el tud csúszni egy borászat exportja. A legelső probléma, hogy nagyon kevés, nemhogy az exportos, hanem egyáltalán a kereskedő. Sok borászat odáig lát, hogy elkészíti a bort, de nem realizálja, hogy ezen a ponton csak a munka fele van elvégezve.” – mondja Veér Bálint. „A belföldi piacon sokan tudnak sikereket elérni, mert a brandet ismerik az emberek. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a külföldi piac ugyanúgy igényli azt a pénzt és munkát, amit esetleg a hazai piacon elvégeztek.” – teszi hozzá Marek Balázs.

Bálint és Balázs tudják, hogy nem lesz könnyű dolguk. Egyszerre kell építeniük a portfoliót és a vevői partnereket, ráadásul a két dolog oda-vissza hat egymásra. Éppen ezért kevés borászattal szeretnének együttműködni, mégpedig olyanokkal, akiket úgy ítélnek meg, hogy érettek az exportra. Ez a kitétel furán hangozhat, pedig nem az. „Akkor tekinthető alkalmasnak egy borászat az exportra, ha először is megvan benne a szándék, az elkötelezettség valamint a pénzügyi háttér is, nem fogja feladni a piacépítést fél év után. Másrészt lennie kell megfelelő szortimentjének és ésszerű, koherens árazásnak, valamint képesnek kell
lennie az esetleges növekedésre is.” – fejti ki Bálint. „A borászatokkal már tárgyalunk, a terv az, hogy 6-8 partnerünk legyen, mégpedig többféle bortípusban, többféle borvidékről, mégpedig azokból, amelyek már valamilyen ismertséggel rendelkeznek. De szeretnénk egy-két kézműves sörfőzdét és esetleg párlatost is bevonni a portfolióba.”- teszi hozzá Balázs.

Nyilván felvetődhet, hogy hova is szeretnék a szerződött partnerek italait értékesíteni. Úgy látják, hogy mindenképpen Európából, az Unióból kell kiindulni, ez egy természetes közeg. Ezek után jöhet Nagy-
Britannia, majd az USA, végül a Távol-Kelet és a világ többi része.
„Fontos részlet, hogy mi nem nagykereskedők vagyunk, hanem ügynökség. Az már most látszik, hogy a tevékenységünk nem fog megállni ezen a ponton, hanem tanácsadással is foglakozni fogunk, mert szükség van rá, mind termékstratégiában, mind kereskedelmi oldalon. Szeretnénk segíteni a pincészeteket abban, hogy exportképessé váljanak. Azt látjuk, hogy nagyon magasan van a plafon ebben az üzleti szegmensben és persze egyfajta misszióként is tekintünk a tevékenységre.” – fejezi be Bálint.



« Vissza az előző oldalra